A napokban megint felütötte a fejét az a nézőpont, miszerint tele kell szülni a világot. A legnépszerűbb álláspont az, hogy azért csökken a népesség, mert kevés gyerek születik. Nyilván ebben is sok igazság van, de szerintem ideje megismerni egy másik lehetőséget is. Igazából ez egy gondolatkísérlet, megpróbálom másik nézőpontból megközelíteni a problémát.
Az én teóriám, hogy nem egy népességi piramisból indulok ki, mint a gyerekek száma, hanem a generációk reprodukálási ciklusából. Ez azt jelenti, hogy meg kell vizsgálni, hogy hány év után születik egy új generáció.
Azt gondolom, hogy ez egy valós probléma, hiszen azt látni, hogy
egyre később vállalnak gyereket a fiatalok, ma már ott tartunk, hogy az átlagos szülési kor 30 év körül van.
Nézzünk két esetet, eltérő reprodukálási ciklussal (20 és 30 év), és vizsgáljuk meg, hogy milyen társadalmi és gazdasági következményei vannak az eltérő ciklusoknak.
30 éves ciklus
Első eset, a mai jellemző szülési kor, tehát a 30 év. Ez azt jelenti, hogy amikor egy nő szül, akkor ő átlagosan 30 éves, a gyereke 0 éves, az ő szülője pedig 60 éves. Ha a jelenlegi várható élettartamot nézzük, akkor nincs több generáció, hiszen a negyedik generációnak már 90 évesnek kell lennie. Tehát összesen három generáció él együtt. A baj csak az, hogy amikor valaki szülővé válik, akkor az ő szülője (nagyszülő) éppen kivonul a munkaerőpiacról, tehát az éppen szülő aktív korú generációra két inaktív generáció jut, akiket el kell tartania. Az egyik a saját gyereke, a másik pedig az éppen nyugdíjba vonuló szülője, és igazából ez a jelenlegi nyugdíjrendszer felosztó-kirovó rendszeréből adódóan probléma.
Ez gazdaságilag persze akár előnyös is lehet, hiszen ha azt nézzük, hogy kb. 20 éves korától lehet jövedelme valakinek (ma már nagyon sok az egyetem mellett végzett munka), akkor nagyjából 10 évig erőteljesebben fogyaszt, mint azok, akiknek már családja van. Ezt abból gondolom, hogy ha nincs gyerek, akkor nem csak a szükségleteit elégíti ki az ember, hanem a vágyait is, úgy viszont gyorsan folyik a pénz.
20 éves ciklus
Ez a ciklus igazából eléggé elméleti, hiszen a mai társadalmi viszonyok között eléggé elképzelhetetlen, hogy az első gyerek átlagosan 20 évesen jöjjön. Azért választottam ezt a ciklusidőt, mert ennél elég durván látszik a különbség. Ennél a lehetőségnél az éppen szülő nő 20 éves, a gyereke 0, és az ő szülője (nagyszülő) 40 éves, és az ő szülője pedig 60. És ha élne az ő szülője, akkor még ő is csak 80 lenne! Az egyszerűség kedvéért számoljunk csak 4 generációval. Ekkor van két aktív generáció (20 és 40 évesek), és van két inaktív (0 és 60 éves). Ez azt jelenti, hogy egy aktív generációra csak egy inaktív generácó eltarása hárul, ami kisebb állami elvonást igényelne az előző példához képest.
Ez az eset társadalmilag nagyon előnyös lehet, hiszen négy generáció él együtt. Az előző, három generációhóz képest ez 33%-os populáció növekedés úgy, hogy nem kell több gyereket szülni az előző esethez képest. Tehát 9,9 millió magyar helyett lenne 13 millió!
Gazdaságilag egy kicsit visszaveti a fogyasztást, mert azok, akiknek gyerekük van, sokkal tudatosabban vásárolnak, jobban megnézik, hogy mire költenek, és leginkább csak a szükségleteiket elégítik ki.
Mit kellene máshogy csinálni
Ha megnézzük, hogy a világban hol magas a népesség, akkor az látszik, hogy ez azokban az országokban jellemző, ahol alacsonyabb az iskolai végzettség a szegénység miatt. A fejlett nyugat pedig pont azzal kűzd, hogy az egyre többek számára elérhető iskolai képzések hatására egyre jobban kitolódik a szülési kedv, és folyamatosan csökken a népesség. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az iskolázottság rossz, csak más rendszerben kellene megoldani, mert ez a jelenlegi úgy néz ki, hogy társadalmilag fenntarthatatlan.
Ami szerintem fenntarthatatlan, az az, hogy megpróbáljuk minél tovább az oktatásban tartani a fiatalokat, és nem nagyon akajuk hagyni, hogy minél előbb felnőjenek. És szerencsére erre a jövőben már talán nem is lesz szükség. Ha megnézünk bizonyos iparágakat, mint például az informatika, akkor azt látjuk, hogy egyre gyakoribb az, hogy már nem is szükséges a diploma, hanem a megszerzett gyakorlati tudást értékelik. Az is megfigyelhető néhány multinál, hogy már szinte betanított mérnököket alkalmaznak. Tehát egyre kevésbé meghatározó a papír, akkor viszont felesleges bent ülni az iskolapadban, mert gyakorlati tudást úgysem ott lehet megtanulni.
Azt tartanám célravezetőnek, hogy 16-17 éves korig lenne kötelező iskola, ahol rendesen megtanítanák az embereket írni, olvasni, és – ami a legfontosabb – tanulni! A jelszó úgyis az élethosszig tartó tanulás, és ha azt nézzük, hogy a megszerzett tudás 5-8 évente elavul, akkor az is látszik, hogy ehhez a jelenlegi oktatási struktúrát teljesen át kellene alakítani.
Kép forrása: https://www.tofugu.com
The post Miért kell teleszülni a világot? Népességfogyás egy másik nézőpontból! appeared first on Kerzo Blog.
Source: Legfrissebb blog bejegyzések
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kérlek nyomj egy „Tetszik”-et, és oszd meg ismerőseiddel!