A cégvezetőként az életed nem fenékig tejfel, naponta döntések tucatjait kell meghoznod. Egy-egy döntést viszonylag hamar meghozol, másokon hosszú ideig gondolkodsz. Sőt, azt is ki merem jelenteni, hogy a döntések nagy részét érzelmi alapon hozod meg.
És itt kezdődnek a bajok. Ha statisztikailag nézzük, akkor egy érzelmi alapon hozott döntés esetében ugyanolyan esélye van a sikernek, mint a sikertelenségnek. Még akkor is így van, ha a vezetők nagy része sikernek próbálja meg beállítani a kudarcot. (kifogás és magyarázat mindig van!)
Vannak olyan esetek, amikor döntéseidet számadatokkal is alá tudod támasztani, bár sokszor a kiválasztott számok alkalmatlanok a döntés meghozatalára. Mutatok két példát:
Példa: Dolgozói teljesítmény értékelése
Az első egy dolgozók teljesítményének az értékeléséről szól. Látszólag rendben volt, mert tartalmazott sok mindent, ami az értékelés szubjektivitását csökkentette. Ilyen volt, hogy tartalmazta az értékelendő területeket, valamint meg volt határozva értékelő skála (0, 1, 2, 3). Ha ez alapján a terület vezetője elvégezte az értékelést, akkor be tudta sorolni a munkatársakat kiemelkedőtől az alkalmatlanig.
Ez alapján a vezető meg tud határozni egy százalékos teljesítést, ami alapján akár össze is hasonlíthatná a munkatársakat. Előfordul, hogy ehhez még hozzákapcsolnak premizálási rendszert is.
Példa: Selejtarány megítélése
A második példában egy öntödei selejtértékelést szeretnék megmutatni. Valamilyen ötlet alapján a vezetés úgy döntött, hogy az öntési folyamatnál hiába van 50%-os selejtarány, tehát az öntött darabok fele hibás, ezt nem tekintik selejtnek, mert vissza lehet dobni az olvasztóba, és újra lehet önteni. Tehát ténylegesen a gyártóüzemben, vagy a gyárudvaron nem kezdenek el nőni a hibás öntvényeket tartalmazó halmok.
A vezetés ezek alapján úgy gondolkodik, hogy ha jó a termék, akkor eladható, ha pedig rossz, akkor újraönthető, tehát a vége ugyanaz, eladható a termék.
Mik a hiányosságok?
Ha te jó vezető akarsz lenni, akkor ezt ebben a formában el kell felejtened. Nem lehet elég csak egyetlen szempontnak a teljesülése a jó döntések meghozatalához. Nem lehet elég az, ha fel tudsz állítani egy rangsort a munkatársak között. Nem lehet elég az, ha azt tudod mondani, hogy a gyárból nem kerül ki selejtes termék.
Olyan értékelési rendszert kell kialakítani, ami segíti a probléma gyökerének a feltárását!
A teljesítmény értékelésnél nem elég, ha szubjektíven értékeljük az adott terültet, fontos az is, hogy legyenek előre definiálva a célok, amihez képest az értékelés megmutatja az eltérést.
Selejtaránynál nem elég, ha nem keletkezik a selejtes darabok miatt többlet anyagköltség, a gyártás egyéb tényezőit is figyelembe kell venni. Ha visszaolvasszuk a hibás darabokat, akkor egy 50%-os selejtarány mellett megnövekszik az energiaköltség, a munkaerő költsége, mert egységnyi jó termékért kétszer annyit kell dolgoznia, kétszer annyi energia felhasználásával. És az sem mellékes, hogy ilyenkor a megrendeléseket is kétszer annyi idő alatt tudják csak teljesíteni.
Mi kell a jó döntések meghozatalához?
Jó döntést akkor tudunk hozni, ha nem csak önmagukban a számokat nézzük és értékeljük, hanem:
- mindig legyen egy referencia érték, célérték, amihez a kapott eredményeket viszonyítjuk,
- mindig nézzük meg, hogy a vizsgált terület milyen más területekkel van kölcsönhatásban, hogy teljesebb képet kapjunk,
- mindig törekedjünk objektív mérőszámokat alkalmazni.
Ha visszatekintünk a dolgozói teljesítmény-értékelésre, akkor annak úgy kellene működnie, hogy az adott területre vonatkozóan meghatározunk egy elvárást (pl. mennyi vevőt kell megkeresni egy üzletkötőnek, vagy mennyi darabot kell legyártani egy dolgozónak). Ennek értékeléséhez persze az kell, hogy legyen mellette egy olyan adatgyűjtő rendszer, amiből megtudjuk, hogy a munkatárs miként teljesített.
A selejtarány értékelése esetében a fő hangsúly nem azon van, hogy mennyi a hibás darab, vagy mekkora ezek aránya az összes legyártott mennyiséghez képest, hanem azon, hogy mibe kerül az, hogy a megrendelt mennyiséget teljesíteni tudjuk. Ha ismerjük (márpedig ismerni kell!) a gyártás költségeit, akkor rögtön ki fog derülni, hogy egy 100%-ban visszadolgozható alapanyag esetén is komoly veszteségeket okoz a magas selejtarány.
Összegezve, a megalapozott döntéshez fontos, hogy mindig mérd a folyamataidat, mindig legyen egy elvárt célérték, hogy legyen mihez hasonlítani a folyamat adatait, és mindig vedd figyelembe, hogy a céged folyamataira milyen egyéb tényezők hatnak, és az értékelést ennek megfelelően végezd el.
Kép forrása: pixabay.com
The post Hozzál döntéseket megalapozottan appeared first on Kerzo Blog.
Source: Legfrissebb blog bejegyzések
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kérlek nyomj egy „Tetszik”-et, és oszd meg ismerőseiddel!